Deutsch (DE)
English (EN)
Greek (GR)
Italiano (IT)
Polski (PL)
Română (RO)
Slovensky (SK)
Slovenščina (SL)
Türkçe (TR)
Česká (CZ)
Két hét múlva a lakosság arról szavaz, hogy az autópályákat kibővítsék-e különösen forgalmas szakaszokon, mint amilyen Genf, Bern, Bázel, St. Gallen és Schaffhausen környékén található. Az állami költségeket közel 5 milliárd frankra becsülik. Az a kérdés, hogy ez a beruházás kizárólag a Közúti Alapból (NAF) finanszírozható-e, jelenleg heves viták tárgyát képezi. Nyilvánvalóan még a kormányzati körökben sincsen egyetértés. Az SVP-s közlekedési miniszter, Albert Rösti, az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva kívánta hangsúlyozni a szavazási tájékoztatóban, hogy az autópálya-bővítés új adók nélkül is megvalósítható lenne, ahogy arról a "Schweiz am Wochenende" beszámolt. Ezzel szemben az FDP-s pénzügyminiszter, Karin Keller-Sutter, ezen állítást kijavította, és kihagyta a "új vagy további adók nélküli" részt a szavazási dokumentációból. Erről dokumentumok is beszámolnak, amelyek a szerkesztőség birtokában vannak. A szövetségi tanács 2022-es jelentésében még úgy vélte, hogy a NAF-tartalékok a következő években oly mértékben csökkennek, hogy 2027-re a benzin áremelése szükségessé válhat. Ha ezek 500 millió frank alá esnek, a politikának 4 rappen/literrel kell növelnie az ásványolaj-adót. „Ez félreérthető lehet” Albert Rösti az utóbbi hetekben minden alkalommal hangsúlyozta, hogy nincs összefüggés a bővítési tervezet és a benzin áremelése között. Biztosította mind a "20 Minuten"-nek adott interjúban, mind az SRF "Arena"-ban, hogy a hat bővítési projekthez nem szükséges az üzemanyag-adót növelni.
Most a "Schweiz am Wochenende"-nek adott interjúban a pénzügyi és közlekedési minisztériumok közötti megosztottságról beszélt. Kijelentette, hogy a prioritások változtatásával elkerülhető a benzin áremelése, és már 2030-tól számít a közúti alapok helyzetének javulására, mivel ettől kezdve az elektromos járművek is adóztatva lesznek. Amellett, szerint Rösti, nem meglepő, hogy a pénzügyminisztérium magasabb bevételekre törekszik. A geopolitikai helyzet miatt amúgy is ingadoznak a benzinárak, más szóval: „Még a javaslat elutasítása esetén is nőhet a benzin ára.” Jon Pult, az SP országgyűlési képviselője és bővítési ellenzője felháborodik: „Minél többet költenek, annál nagyobb az alulfinanszírozás kockázata. Rösti próbálja ezt ködösíteni és eltakarni, egyszerűen tagadja.” Bosszantónak és igazságtalannak tartja, hogy hetekbe, sőt nyomásgyakorlásra volt szükség ahhoz, hogy a közvélemény megtudja, ténylegesen van kapcsolat az autópálya-bővítés és a benzin árak között. „Ez azt mutatja, milyen átláthatatlan módon dolgoznak.” Ezenkívül Pult szerint a bővítési projekt költségei várhatóan a 5 milliárd frankot is meghaladják, „legalább egy milliárddal többre számítunk.” Nyilvánvaló, hogy a benzin drágulni fog, ami elsősorban a vidéki lakosságot érinti majd, akik az autóra támaszkodnak, miközben a városlakók a megnövekedett forgalom miatt ellenzik a bővítést. „Hangulatkeltés a szavazás előtt” Philipp Kutter, középpárti országgyűlési képviselő, a vitát klasszikus hangulatkeltésnek tartja a szavazás előtti utolsó szakaszban. Számos oka lehet annak, hogy a benzinárak emelkedjenek, mondja, melyek közül a legfontosabb az elektromos autók térnyerése a hagyományos motorokkal szemben. Bizakodó abban, hogy ezt a szerkezeti finanszírozási problémát 2030-ra sikerül megoldani, ehhez széles körű konszenzus áll fenn. „Mindenesetre leegyszerűsített megközelítés azt állítani, hogy a nemzeti közúti alap a tervezett bővítés miatt kerülne nehéz helyzetbe. Ez egyszerűen a szavazási küzdelem része. Most az autósokat próbálják megijeszteni.”
