November 24-én az ország lakossága arról dönt, hogy kibővítik-e hat autópálya-szakaszt. A költségeket 4,9 milliárd svájci frankban határozta meg a szövetségi kormány, ám az Astra ezzel szemben lényegesen magasabb költségeket vár. Az anyagi vonzata sok szavazási kérdésnek döntő tényező. Azonban, amikor a szövetségi kormány költségbecsléseket tesz közzé, óvatosságra van szükség. Ez a közelmúltban az AHV számítási hibájából is kiderült. Számos szavazás valóságtól elrugaszkodott számokat használt fel, hogy végül eldőljön a kérdés. A novemberi népszavazás fókuszában nem a pénzügyek állnak, bár a tervezett 4,9 milliárdos összeg sem elhanyagolható. Maga a kormány is kétségbe vonja, hogy ez elegendő-e a hat projekt megvalósításához. Az Astra részletezi az internetes oldalán az autópálya-bővítés terveit, és azt is, hogy azok költsége 5,8 milliárd svájci frankra rúg. Ez 900,000 frankkal több annál, mint amit a szövetségi kormány a szavazóknak kommunikál.
Az Astra szerint öt projekt drágább, mint ahogyan azt a kormány jelzi, írja a "NZZ". Akkor honnan származnak a szavazási anyagokban szereplő költségadatok? Azok még 2020-ból valók, amikor a tervezet készült. Bár később frissített, magasabb költségek is készültek, a kormány végül az eredetileg megjelent számokat használta fel a tájékoztatóban. A kibővítési terv ellenzői erősen kritizálják a kormányt az adatok kezeléséért. Selim Egloff, a VCS és a nemek táborának egyik képviselője, azt állítja, hogy a kormány szépít az adatokon. Úgy véli, hogy a projektek tényleges költsége sokkal magasabb lesz, különösen, ha 2030 körül kezdődnek a munkálatok. A "K-Tipp" szerint, aki szintén ellenzi a tervet, a várható költségek meghaladják a 7 milliárd frankot.
Az Astra szerint a bővítési projektekben tervezett munkákon túl más, szükséges munkálatok is szereplenek. Azért, hogy ne legyen túl sok különálló építkezés, ezeket akkor hajtják végre, amikor amúgy is jelentős építkezés zajlik. Idővel, mire a népszavazási jóváhagyást követően megkezdődhetne a kivitelezés, már csak az infláció miatt is több pénzre lenne szükség. Ehhez még hozzájárul az, hogy az állami infrastruktúra-projektek gyakran átlépik a kezdeti költségvetést. A "NZZ" rámutat egy Astra által 2009-ben készített tanulmányra, amely kimutatta, hogy alagutak létesítésekor jellemzően 20 százalékkal túllépik a kalkulációkat. A Riedbergtunnel az egyik legjelentősebb példa. Ezt 2004-ben kezdték el építeni, és a kezdeti becslések szerint 54 millió svájci frankra tervezték, azonban mostanra már 220 millióval számolnak. A két 500 méteres alagutat 2025-re vagy 2026-ra tervezik megnyitni.